AMC Pacer
Az AMC Pacer egy kétajtós kiskategóriás autó, melyet az amerikai American Motors Corporation (AMC) gyártott 1975 és 1980 között. Az autó tervezése 1971-ben kezdődött meg, kerek formáival és nagy üvegfelületeivel alaposan kitűnt a kor többi autója közül.
Szélessége megegyezett a hagyományos, nagyméretű autókéval, ezért az AMC "az első széles kisautó" szlogennel népszerűsítette a modellt.
A Pacer volt az első "cab forward" (előretolt vezetőpozíció) dizájn alapján készült kocsi, mely sorozatgyártásra került az Egyesült Államokban.
Tervezés
Az American Motors Corporation vezető formatervezője, Richard A. Teague 1971-ben kezdett el dolgozni a Paceren, melynek célja az volt, hogy kielégítse az átlagos amerikai autóknál kisebb méretű járműre vágyók igényeit. A tervezés egyik legfontosabb szempontja az volt, hogy a kocsinak nagy utastere legyen, melyhez az amerikai autósok már hozzászoktak, karosszériája azonban kisebb, áramvonalasabb és figyelemfelkeltőbb legyen, mint a kor többi autójáé.
Az AMC-n belül a tervezési munkálatok az "Amigo-projekt" név alatt folytak, a tervezők mindenképpen olyan autót szerettek volna, mely új színt hoz az amerikai autóiparba addig soha nem látott formatervével, a legmodernebb technológiák felhasználásával készül és gond nélkül megfelel a legújabb biztonsági előírásoknak is.
A Car and Driver cikke szerint ez volt az első autó, melyet belülről kifelé haladva terveztek. Először azt állapították meg a gyárban, hogy mekkora térre lesz szüksége négy utasnak ahhoz, hogy kényelmesen elférjenek, majd ennek megfelelően tervezték meg a lehető legkisebb karosszériát.
A végeredmény egy kerekded forma lett, nagy üvegfelületekkel, melyet a Road & Track autós magazin modernnek, bátornak, ugyanakkor funkcionális kinézetűnek nevezett.
A fejlesztési munkálatokat a gyártási csoport alelnöke, Gerald C. Meyers vezette, aki minden szempontból különleges autót szeretett volna készíteni. "Minden, amit teszünk, nagyban különböznie kell attól, amit a vetélytársainktól várunk" - mondta.
Az AMC-nél sok futurisztikus technikai megoldás lehetőségét megvizsgálták a tervezők, de ezek többségét meghiúsította az a tény, hogy a cég nem rendelkezett elegendő forrásokkal ahhoz, hogy a semmiből megépítse a szükséges alkatrészeket, így az esetek többségében kénytelen volt a különböző beszállítók kész termékeire és az addig gyártott modellek alkatrészeire és gyártósoraira hagyatkozni.
Az elkészült autó a hagyományos kisautókhoz képest szokatlanul, a nagy méretű kocsikhoz hasonlóan széles lett. Bár az American Motors Corporation tudatosan nem nevezte "cab forward" (előretolt vezetőpozíció) autónak a Pacert, mégis annak számított a karosszéria végeihez közel eső tengelyeivel, szélességével, előretolt A-oszlopaival és a motortér fölé belógó első szélvédőjével. Ez volt az első cab forward felépítésű kocsi, mely sorozatgyártásra került az Egyesült Államokban. A Road & Trackben megjelentek szerint az AMC-nél felmerült az elsőkerék-meghajtás és a középmotoros felépítés lehetősége is, azonban a hagyományos orrmotoros, hátsókerék-meghajtásos kiviteltől való eltérésre vajmi kevés esélye volt a gyárnak úgy, hogy nagyrészt az addigi modelljeiben is használt alkatrészekkel kellett gazdálkodnia.
Egyes híresztelések szerint a Pacert az eredetileg tervezettnél hat hüvelykkel (152,4 mm) szélesebbé kellett tenni a hátsókerék-meghajtás miatt, de mint kiderült, ez nem igaz.
Az autó 1975-ös bemutatásakor a népszerűsítő anyagokban az American Motors Corporation "az első széles kisautóként" emlegette a Pacert. A kisautókhoz képest valóban rendkívüli szélességnek két fő oka volt: az egyik, hogy az amerikai autósok hozzá voltak szokva a nagyméretű járművek által kínált belsőtérhez, így a Pacer is tágas belsőt kapott az ismerős érzés fenntartása érdekében. A másik fő ok pedig az volt, hogy az AMC szerelősora a hagyományos méretű autókra volt beállítva.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.